2015. március 14., szombat

A megpróbáltatás: 13.rész

Azon gondolkoztam vajon a konzerveket hogyan tudom majd kinyitni? Konzervnyitó kellene, vagy valami erős, hegyes dolog. Felálltam a földről és tovább mentem. Igyekeztem úgy menni, hogy még vissza tudjak a kamrához jönni. Mentem egyenesen előre, de zsákutcába érkeztem. Egy nagy fal zárta el az utamat. Tapogattam a falon hátha van valamilyen gomb ami kinyit valami kis átjárót vagy bármi mást, de nem találtam. Leguggoltam és fal alján is körülnéztem. Megláttam a fal közepén alul egy félkör alakot. Megérintettem és befelé hajlott. Egy átjáró! Bemásztam és kúsztam tovább. Egy kis alagút volt és piszkos. De ezzel most nem foglalkozom, az a lényeg, hogy találtam egy átjárót. A kis alagút végén, ugyanúgy megláttam a félkört. Felhajlítottam és kimásztam. Egy nagy térbe léptem. Nem olyan volt mint a többi út, olyan volt mint egy hatalmas szoba, persze berendezés nélkül. A gyertyák világítottak, de kicsit homály volt. A tér közepén volt egy kis asztalka. Odamentem, szemügyre vettem. Egy kis üvegben volt egy konzervnyitó. Csak úgy tudom kivenni, ha az üveget összetöröm, de az nagy zajt csap és ide vonzza a szörnyet. Hirtelen nagy morgásra lettem figyelmes. Egyre közelibb lépteket hallottam. Gyorsan visszafutottam a kis alagútba és ott hagytam a üvegbe zárt konzervnyitót. A átjáróval szemben, vagyis felem szembe volt egy út, onnan jött a szörny.. Kicsit szemügyre vettem. Nagy teste van és szőrős, feje megnyúlt, nagyon hegyes fogai és hegyes karmai vannak. Lábai izmosak, de karjai vékonyabbak. A homályban néha a szemei vörösen világítottak. Megnézte az üvegbe zárt konzervnyitót ott van-e. Biztos őrzi! Tudja, hogy eljövök érte, mert szükségem van rá.
Megvártam míg a szörny elsétál. Utána előmásztam és körbenéztem. Odamentem a konzervnyitóhoz. Csendben, hogy lehetne széttörni?-Sehogy. Megnéztem az utat ahonnan jött, hogy ott van-e vagy a közelben, de semmi. Füleltem nagyon, de nem halottam, hogy jönne vagy morogna. Visszamentem az üveghez felvettem és ledobtam a földre, jobbat nem tudtam kitalálni hirtelen. Elég hangos volt. Gyorsan felvettem a konzervnyitót és visszamásztam a lyukba. Hallottam, hogy fut és kicsit kikukucskáltam. Az asztalt nézte és a törött üvegdarabokat. Lehajolt, jobban szemügyre vette.Én gyorsan kimásztam és elfutottam egyenesen, mivel csak egy út volt és ha megvárom míg visszamegy nem tudni mikor biztonságos, csak lehet utána mennék és ha visszafordulna akkor nem lenne túl jó. Egyből meghallott engem és utánameredt. Futottam, ahogy csak bírtam. Hirtelen feltámadt a szél, hűvösödött a levegő. A falon a gyertyák lángját kezdte elfújni a szél, sötétedett. Ennek nem lesz jó vége...